Filozófikus versek

A semmi!

Interdimenzionalitásban, hol nincsen tér és nincsen idő

hová a Nemlét is  csak halni jár, van egy nagy úr, a Semmi ő!

Nem élnek itt sötét árnyak, vad démonok sem kószálnak,

nincs itt elvarázsolt lélek, szellem ide sose téved.

Egyedüli úr a Semmi, a Létezőt meg nem tűri!

Ez a Nemlétnek országa, csakis a Semmi hazája.

Mivel csak a Semmi az úr, nem létezik más Létező,

felmerül a kérdés benne: ő a Semmi - létezik ő?

Ha nincs itt olyan, ki létezik, ő sem létezik  tán akkor?

Ha létezik, nem lehet itt - hisz Létezőnek nincs hely itt!

Ha meg nincs, és nem létezik, hogy lehetne ő az úr itt?

Mivel ezt a nagy dilemmát megoldani nincsen remény,

elkeseredésében hát végleg semmivé vált szegény!

 

 

A kozmikus űr

Hogyha nem lenne létező,

sehol semmi nem létezne.

Éjfekete nagy semmiben,

az üresség lengedezne.

Roppant nagy űr, vagy tán kicsi?

Tudni már ezt sem lehetne,

hiszen nincs mivel megmérni,

nincs e kérdésnek értelme.

Csak van az űr, tátong csupán,

nincs nagysága, nincs semmije,

nagy üresség, örök éj tán?

Van-e egyáltalán léte?

Mert hogyha nincs sehol semmi,

akkor az űr minek lenne?

A nagy , örök sötétségben

elenyészik üres lelke.

 

Lét és Nemlét

Lét és Nemlét elmélkednek:

megoldhatatlan a kérdés,

tűnik eldonthetetlennek,

ez a kérdés nem tévedés?

Vajon létezik-e a Lét,

vagy a Nemlétnek van léte?

A Lét bizony azt állítja,

ő a levésnek nagymestere,

Nemlétnek nem lehet léte!

Mert hiszen hogy ú a Nemlét,

a Létnek nagy ellensége!

De a Nemlét ezt nem osztja,

hiszen hogyha ő nem lenne,

nem is beszélhetnénk róla.

Lét vagy Nemlét, van-e vagy nincs?

Örök titok marad mindíg.

Soha nem volt,nem is lesz rá

semmiféle bizonyíték.

 

Lebegés

Lebegek a nagy Semmiben valahol.

Úgy gondolom valahol, pedig sehol;

nincsen irány, nincsen mérték:

a Semmit soha meg nem mérték.

Nincsen erre, nincsen arra -

az üresség így akarja.

Nincsen mozgás, nincs gondolat,

mindíg minden üres marad.

Idő sem száll, minek szállna,

elenyészik önmagába.

Nem kérdezem hol lebegek,

válaszolni úgy sem lehet.

Csak lebegek az ürességben,

valahol a vak sötétben,

létem végre nem létbe száll

fénynélküli semmiségben.