Gondolatok

Miután az Élet úgy hozta, hogy magara maradtam, hosszú-hosszú hónapok teltek el : hol a legmélyebb pokolban, hol pedig valahol a normális szinten éltem lelkileg.  Nem tudtam, hogyan alakul a Sorsom, mit fogok tenni, és  egyáltalán akarok-e valamit tenni a saját érdekemben.

Eltelt egy év és keresni kezdtem azt a társat, akivel együtt könnyeben  átvészeljük a bolygón  a további  hosszú időt. Természetesen semmi sem úgy alakult, mint ahogyan én azt gondoltam.  Volt, hogy harcoltam magamért; volt , hogy feladtam.  De bármi is történt mindig volt egy hang a lelkemben, aki nem hagyott elveszni. Megtanultam figyelni a Hangra, a Felsőbb Énem hangjára.  Tudtam, hogy sem Teremtő Atyánk, sem Teremtő Anyánk nem hagyott edl egy pillanatra sem.  

Hittem, hogy fontos vagyok a világban. Ami tudás bennem volt, tovább adtam. Lelkileg igyekeztem támogatni  aki kérte, és rengeteg visszajelzést , szeretetet kaptam.  A boldogtalanság mellett mélyen a lelkemben ott élt a Boldogság, a Szeretet, és a Béke. 

Lassan rámtalált az is akinek rám kellett találnia. Valaki, aki nem csak a testi sebemet - csúf lábszárfekély - de a lelkemet is gyógyította.  Természetesen kutyák társaságában, akik nem győztek és győznek szeretni. Belenéztem a csillogó szemecskéikbe és azt láttam, hogy én vagyok nekik a fontos. 

Sok minden zajlott és zajlik az életemben, és bár vannak nem túl jó napok is, nyugodt  az életem. A Hitem az Emberekben nem változik. Tudom, hogy a világban rengeteg sötét dolog van, de amíg vannak fények - addig élet is van. 

Ma már kevesebbet olvasok filozófiát, nem járok templomba, semmiféle gyülekezetbe - de pontosan tudom, hogyha kimegyek a kertbe, felnézek az égre : Teremtőmet megtalálom. A talpam alatt Gaia Anyát, akinek hálás vagyok napi betevőért, vízért - mindenért. A teremtés csodáját látom nap mint nap, amint az általam elvetett magocskák kikelnek, és rengeteg virágot hoznak. Sok-sok pici nyuszi és csibe vesz körül, s ez is a teremtés csodája.

 A legfontosabb csoda az életemben : a dédunokám! Egy  tüneményes kisfiú! Köszönöm az édesanyjának, hogy annyira szereti!